Grimmel princeps beleszívott a cigarettájába. A füst keserűen gomolygott kicsit a szájában, mielőtt letüdőzte volna. Szerette a keserű utóízt, de nem szerette azt a köhögést, ami elkapta utána. Felharákolt egy adag turhát, megcélozta a faágon lévő pókot és köpött. Nem talált. Befejezte a vizelést és visszasétált a Warhound titánhoz.

A moderátorok a titán mellett kártyázgattak. Mást úgy sem tudtak volna csinálni. Mióta letapadt a hidraulika túlnyomáselvezető-szelepe és szétrobbantak a fő hidraulikus vezetékek, nem mozdultak semmit. A szerelők azt ígérték, legfeljebb 10 óra és kijavítják. Ez két napja volt. Ennek ellenére Grimmel jól érezte magát. Már amúgy is unta az állandó járőrözést. Bár volt abban valami szórakoztató, hogy a kis mutáns, csápos dögöket vadászhatták a titán megabolterével. Úgy tépte szét őket a lövedék robbanása, hogy utóbb semmi felismerhető nem maradt belőlük. Egy alkalommal egy egész csordát is találtak, amik el kezdtek menekülni, de a titán gyorsabb volt. Még egy héttel később is találtak a lábakban különböző maradványokat...

Alvin, a plasma destructor moderátora hirtelen felegyenesedett.

- Ti nem halljátok?

- Mit? - kérdezte Grimmel.

Ekkor hallotta meg ő is. Valami furcsa zizegés, eddig ilyet nem lehetett hallani. Gyorsan visszament a helyére és aktiválta az érzékelőket. Az eredménytől megdöbbent. Tyranidák. Rengeteg sok, elborították a látóhatárt.

- Azonnal a helyetekre! - üvöltötte bele a mikrofonba.

A titán felkészült a harcra. Bár mozdulni nem tudott, a fegyverei és a plazmareaktora teljesen működőképes volt. A princeps sok esélyt nem adott maguknak (igazából semennyit sem), de azért groxorként nem fogják őket lemészárolni. De még messze jártak, így volt idő jelentést tenni.

- BRD-16 járőr a rendháznak, jelentős tyranida betörés az 1-36-92 szektorban!

- Mekkora az ellenséges erő? - szólt egy hang a rádióba. - Mi az összetétele?

- Honnan tudjam? Mi vagyok én, tyranida-szakértő? - gondolta. Persze hangosan nem mond az ember ilyet egy űrgárdista kapitánynak. Feltéve, ha életben akar maradni.

A rádióba persze már mást mondott:

- Látok két nagy bio-titánt, meg sok kis izét... De rengeteget, mindenfelé...

- Úton vagyunk, tartsa fel őket!

Mint ha az olyan könnyű lenne...

Az első bio-titán már meg is jelent a dombon, és ráköpött egy adag savat a Warhoundra.

- Ez leköpött! Ez LEKÖPTE A TITÁNOMAT!!! Nyírjátok ki a rohadékot! - ordította a moderatusoknak.

A fegyverek a célra lendültek és tüzet nyitottak. A plazmasugarak beletéptek a tyranidába, elpárologtatva az egyik lábat. Azonban a megabolter lövedékei pont keresztezték a sugarat, így azok abban robbantak fel, sérülést már nem tudtak okozni.

- Marha! Még egy ilyen és véresre korbácsoltatlak! - csattant fel a princeps. - A következő lövés jobb legyen!

Már ha lesz következő. A bogarak már elborították a területet. Persze, hiszen ez egy biológiai kísérleti telep volt. Biztos kell az értékes DNS nekik.

A moderátor szerencsére összeszedte magát, így a következő sorozat beletépett a dögbe. A plasma destructor is tette a dolgát, de most csak kisebb kárt okozott. Kerülni kell a túlhevülést, mert még a végén felrobbannak és szétkenődnek, mint a szar...

A titán megingott, a stabilizátorrakéták tejes erővel felüvöltöttek, hogy helyben tartsák, de a dőlést nem lehetett megállítani.

- Mi az aranytrónon ülő...- kiáltotta Grimmel. A titán biztonsági katapultja beindult és kilőtte a pricepset a gépből. A moderatusoknak nem volt ilyen szerencséje, nekik nem jár katapultülés. Repülés közben nem láthatta az alagútásó szörnyeket, akik kikaparták a földet a titán alól, ahogy azt sem, ahogy egyiküket agyonnyomja a rádőlő fémtömeg...

Grimmel szédelegve tért magához. Körülnézve látta, ahogy a harcteret feltépik az űrgárdisták egyik csatahajójáról érkező termikus bombák és az égen berepül két Thunderhawk, a tyranidákra okádva tertalmát, a devastatorokat. Ők is és a beteleportáló terminatorok is rövid, de heves tűzharcban megtizedelik a bogarakat, akik menekülőre fogják.

Jól látta, hogy a terület feletti uralom újra a Birodalomé és csak minimális veszteségeket szenvedtek. Jól látta, hogy a titánja még menthető, nem szenvedett komoly károkat. Mindezt jól látta, de nem érdekelte. Tudta, hogy más fogja már irányítani majd, mivel a kapapultülés egy darabja potosan a mellkasa közepéből meredt elő...