Címkék

Utolsó kommentek

  • Leaxe: Megnéztük az első titán durranáskor. Scoutra is kapnak. "If any Scout or Battle Titan formation is destroyed, then any friendly formations within line of sight receive one blast marker." MeyilKree... (2015.10.28. 08:47) A titánok harca
  • Bulba: Bár nem néztem meg most a sereglistákat, de úgy rémlik, hogy az AM-nél csak battle titan kilövése után kap a többi line of sight-ban álló formáció blast markert. A Warhound viszont scout titan... (2015.10.28. 05:06) A titánok harca
  • MeyilKree: Azonnali betűméretnövelést követelek, mert olvashatatlan telefonon és tableten is! A képek jók viszont! ;) (2015.10.27. 22:59) A titánok harca
  • Sebitar: Ó jessz! Köszöntük!:) (2014.08.15. 18:55) Epic szabálykönyv magyarítás 2nd edition
  • Petrow: Nicey nice, köszönjük! (2014.08.15. 13:22) Epic szabálykönyv magyarítás 2nd edition
  • Utolsó 20

Winteroffensive 2013

2013.11.26. 17:49 | Leaxe | 4 komment

EPIC Armageddon verseny beszámoló, Winteroffensive 2013 (Graz - Grác)

Az ismertetőt rendhagyó módon hárman írtuk, de az oroszlánrésze (99%) Misi és Pati munkája. Megtudhatjátok milyen kalandok közepette jutottunk el a helyszínre és minő megpróbáltatásokon estünk át. A végén mégiscsak kiderült milyen a magyar virtus és megmutattuk, hogy nem lehet minket kenyérre kenni. :)

Kis hazánkban reneszánszát élő piciny játék, a Warhammer 40k Epic Armageddon, amelyről már olvashattatok itt az Inkvizítor.hu-n http://inkvizitor.hu/index.php/cikk/mutat/epic_armageddon_ismertet/

Egy újabb fordulóhoz érkezett, amikor is nemzetközi szinten is összegyűlnek a játékosok, hogy versenyen mérjék össze tudásukat. Történt ugyanis, hogy a sógorok (látván a tavalyi fotókat a Games Day-es csatánkról) meghívást intéztek hozzánk egy Epic versenyre, amelyet Grácban gondoltak lebonyolítani. Így hát megkezdtük a szervezést, hogy eleget tehessünk a meghívásnak, és persze megcibálhassuk a labancok bajszát ahogy azt kell. :)

Végül négyünknek (Leaxe, Pati, Sebitar, Commissar Holt) adatott meg a lehetőség, hogy megmérettessük magunkat.

Seregeink az ország dél-keleti területeiről (Csongrád, Szeged) és a fővárosból indultak meg. Kocsival mentünk melyet mindvégig Sebitar vezetett 9 órán át, kb. 600 km-ert megtéve. Ezúton is köszönjük neki a lenyűgőző kitartást, hiszen útunk nem volt zökkenő mentes; volt itt köd, eső, működésképtelen GPS, umleitung, Raaba csak, hogy a legfontosabbaat említsem. :) Viszont jó társaságban és Rákóczi szalámis szendvicsekkel felszerelkezve, nem ismertünk lehetetlent, akárcsak a Suzuki és eljutottunk Grácig.

Ám itt nem értek végett a megpróbáltatások. Szállást sajnos csak a folyó túl felén, 10 km-re a verseny helyszínétől tudtunk csak kibérelni (Ebben nem igazán mutatkoztak segítőkésznek a szervezők. Ejnye. Hát nem is finomkodtunk a csatában. :P ),  aminek felkutatásában Leaxe vállalt oroszlánrészt. Köszönjük Gergő!

Ekkor gondolnánk, hogy na végre itt vagyunk és minden rendben, már kb. 200 méterre járhattunk a hoteltől, ahol ismét umleitung-ba, botlottunk és majd 2 km-eres kört leírva tudtunk átkerülni, mert a hotel mellett egy pályaudvar volt. Ez a 2 km jobban megviselte a csapatot, mint a teljes út.

[Ez visszafele is jellemző volt, az osztrákoknál ha nem a szomszéd faluba mész, semmilyen táblát, naprakész GPS / sima tértépre ne számíts! Konstans eltévedtünk, kanyarogtunk és valahogy mindig Rába / Raaba volt a vége. :S ]

Végül mégiscsak megérkeztünk, leparkoltunk és elfoglaltuk a bázist, ahonnan majd a támadást megindítjuk másnap, ugyanis a verseny 11.23.-án azaz szombaton volt, mi pedig előzetes tervezgetés alapján, még pénteken mentünk le, és vasárnap vissza.

A szobánk szűkös volt, és szekrénnyel is eléggé visszafogottan rendelkeztek (Ilyen talán nincs is forgalomban, hanem vettek egy legkisebb méretűt és ketté fűrészelték…), de ezenkívül én úgy találtam, hogy minden rendben volt, amit egy hoteltől el lehet várni.

Az este folyamán körbenéztünk a városban. Grác belvárosa szép, tele régi épületekkel, de nagytöbbségük karbantartva, felújítva. Remélem a képekből kivehetőek azok a látványosságok amiknek szemtanúi voltunk.

A sétálgatás közben megéhezik az ember, úgyhogy be is ültünk egy kisebb étterembe, ahol az osztrák finomságokat kóstolhattuk meg. Wiener snitzel és valamilyen spéci leves, amibe palacsintát darabolnak, tészta gyanánt. Finomak voltak. :) Érdekes pontja volt a történetnek, amikor kiderült, hogy az egyik felszolgáló lány magyar volt. Németül tudó hadurunknak már az elején feltűnt, hogy nem a cifra osztrák kiejtésű németet beszélte, amit még neki is (vagy bármelyik nem osztrák németnek :D ) kihívás volt megértenie.

Másnap, vagyis szombaton eljött a nagy nap, és a lényeg, amiért ez a beszámoló írodott.

Winteroffensive 2013

A konkrét csatározásban hárman képviseltük hazánkat. Hat osztrák, és egy német játékossal együtt, összesen 10-en voltunk résztvevők. Általános Grand Tournament rendszert követve, az első csatát véletszerűen sorsolták ki, majd ezt követően a győztes 3, döntetlen 1, vesztes 0 pontokkal jut tovább, ahol már a pontok jelölik ki az ellenfeleket. Ha végére ebben is egyenlőség alakul ki, akkor a három csata során szerzett kill pointok döntenek. Változatos és a képeken láthatóan néhányan a sógorok közül remekül kifestett seregek vonultak fel, méghozzá olyan terepeken, amelyek szintén dícséretet érdemelnek, jóllehet némelyik kisebb volt a szabványosnál, de hát ilyen a háború, mindig van meglepetés.

Ezen a linken láthatóak a nevezettek információi.

http://www.tabletopturniere.de/at/t3_tournament_list.php?tid=11111

És ha már meglepetés. Stefan “nafets” Bottler, végül mégsem Eldával, hanem Squatokkal (40k törpök bizony! Figurákkal, listával, mintha mi sem történt volna fluff ügyben!) érkezett.

Természetesen ahogy egy nemzetközi, európai eseményen lenni szokott, angolul (kivéve a németül tudó magyar ork hadúr…) ment a diszkurzus, csevely és a csaták lebonyolítása , ami igencsak barátságos, kellemes hangulatban telt el, ez nagyon jó pontja volt az egész versenynek. Érdekes volt látni az eltérő hozzállást a seregek összeállításában. Mi felénk ma már szokássá lett a különleges csapatok (légidesszant, droppolás, teleport, kommandózás, support formációk előnyben részesítése, különleges listák stb.) bevetése, míg a sógorok többnyire az adott frakció alaplistájával és annak alap (core) egységeivel készültek (Itthon ezt eddig legtöbbször SG-től láttam). A játék egyensúlyát jellemzi, hogy ez semmiképpen sem hátrány / előny, csupán más szemléletet és trükköket léptet érvénybe, úgyhogy bizton állíthatom, hogy remek taktikai csatáknak lehettünk tanúi, amiket tovább fűszerezett az itt-ott felcsillanó őrült kockadobások. :)

Commissar Holt

Engem személy szerint az lepett meg, ahogy a főparancsnoki újradobást sohasem aktivációhoz, hanem rally fázishoz használják fel, és jól elültette a bogarat a fülembe, mert nagy jelentősége van az egységek “összeterelésének” a kör végén. Lehet a hazai fronton változni fognak a takikai megoldások. ;)

Ádáz, véres csaták, agónia és boltertűz, dakka közepette végül az alábbi eredmény született:

http://www.tabletopturniere.de/at/t3_tournament_results.php?tid=11111

A lövészárkok és aktiváció pumpálás jól elvonta mindenki figyelmét. :) Azt hiszem legközelebbre valami mást kell kitalálnom, mert kétszer nem lehet ugyanazt a trükköt elsütni. Legalábbis nem mindenkivel szemben. :P

Összességében tehát jó hangulatban telt el a három csata, ami a végére elég hosszúnak tűnt, de ebbe némi csúszás is beleszámított, így utólag visszanézve, kivitelezhető a dolog, a jövőbeni versenyeket, -akár itthon!- tekintve. ;)

Ahogy vége lett a versenynek, hipp-hopp elszivárogtak az anyanyelven németül beszélők, éppenhogy ránk / rám* nem csukták az ajtót.

*Hát igen, tömeg sereget ki és be pakolni még mindig külön élmény. :P



Úgyhogy az ünnepélyes “díjátadó beszédemet” (ami kimerült egy kézfogásban) a következő sorokban pótolom:

Köszönet a teljes Epices csapatnak! Nem csak azoknak akikkel kint voltunk, hanem mindenkinek! Most GD-n lesz két éve, hogy elkezdtem ezt a hobbit, a tervezgetést, festegetést, rengeteg csatát és izgalmakat. Hálás vagyok a sok segítségért, amivel idáig eljutottam, mert Holt biztos vagyok benne, hogy ezt a versenyt nem egyedül nyertem meg, hanem azzal a közös munkával és e hobbi iránti elkötelezettséggel, amit ti mindannyian képviseltek!

Egyszóval köszönöm srácok!

Csataleírások: 

A seregem Baran Siegemasterrel a következő volt: 1x10 HQ gyalogság, megerősítve plusz gyalogossal (6) és (3) hellhounddal, 4x10 gyalogság ebből 2x3 rapier laser destroyer megerősítés, 4x3 vontatott légvédelem, 4x3 vontatott tüzérség, 1x2 deathstrike, 1x6 könnyű tank, 2x2 thunderbolt fighter raj,  és végül 50 cm lövészárok, 50 cm szögesdrót és 6 bunker.

Első ellenfelem Black Legion Chaos Space Marines volt. 1x8 Chaos Marine + Warlord daemon prince, 2x8 Chaos Marine, + Sorcerer Lord + Obliterator, 1x5 Chaos Land Raider, 1x Deathwheel, 1x Feral Titan, 2x3 Hellblade, 1x4 Chaos Terminator, 1x4 Defiler.

A széleken és a levegőben jól taktikázott, ügyesen észrevette a veszélyes pontokat. Rögtön azzal kezdte, hogy a légierővel elkapta a deathstrike ütegemet, ami a legveszélyesebb a két War Engine-jére. Majd CAP-et választva a későbbi thunderbolt vadászaimat próbálta távol tartani, csakhogy nem számolt a passzív légvédelmem előre nyomulásával. :)

A Chaos marine-ok, obliteratorral, fedezékben kemény diónak bizonyultak. Hiába lőttem őket egész játék alatt, jól időzített Marshallokkal bent tudta őket tartani, igaz így támadni sem nagyon tudott velük, ehhez jóval agresszívebben, helyőrségből kellett volna indulnia.


A csata ott dőlt el, hogy későn hozta a terminátorait, így a tüzérségem szabadon lődözhetett két körön keresztül, amivel megtörtem mindkét War Enginent, pedig még csak megkarcolni sem bírtam őket, egész játék alatt egy nyamvadt DC-t sem sikerült lesebezni róluk, mert jócskán alá dobtam a találatokat. A szerencsém visszajött az ő szerencsétlenségében, ugyanis rallyhoz hiába tartotta meg a távolságot is, meg a supreme commander újradobást, mégsem sikerült visszahoznia őket, csak a harmadik körben. A csata után elmondta, hogy a terminátorokat is ezért hagyta harmadik körre, de fordítani már így sem tudott csupán szépíteni. Az utolsó körben egy jelentős összevont közelharccal szétverte két teljes gyalogos századomat, amiből az egyik a főnökös és masszív megerősítései voltak. Szinte alig élte túl valaki. :O

Ebéd után nagy, várva, hogy mi lesz, hát ismét Black Legion Chaos Space Marines-t kaptam. Ezúttal egy fiatal, új játékos vezetése alatt. A felállása szerencsére azért eltért az előzőtől, sőt ostromlásra szerintem jóval ígéretesebbnek tűnt.

1x8 Chaos Marine + Warlord + 4 Havoc + 6 Chaos Rhino, 1x8 Chaos Marine + 4 Havoc, 1x8 Chaos Bikes, 1x6 Chaos Terminators, 2x3 Hellblade, 1 Feral Titan, 1x5 Chaos Land Raider, 1x4 Chaos Predator + 1 Chaos Land Raider.

Masszív közelharci ütősereg amitől tartottam. A terminátorok beteleportáltak a tüzérségi vonalba, és szét kapta a főnökös gyalogságomat utána meg a körülötte álló tüzérségi ütegek pedig Blast Markert kaptak, mert tűztámogatás (fire support, 15 cm) távolban voltak. Ezzel 4 formációmat máris lefüstölte. De mielőtt elkezdtem volna igazán aggódni, kiderült, hogy ez volt az egyetlen jó lépése, míg a többi egyértelmű rutintalansága miatt (Elmondása szerint alig egy két napja kezdett bele az Epicbe és még frissen vette meg a figurákat.) teljesen kaotikus lépéseknek köszönhetően, igazából nem volt más dolgom, mint végig lövetni életem első wipe outját.
Eddigi pályafutásom során kb. 30 játékon vagyok túl, és még sohasem találkoztam wipe outtal, pedig voltak még 5. körig elhúzódó csatáim is, de még ott is maradt valami aprócska az asztalon. Tényleges utolsó, kinullázó wipe outból ez volt az első.


Korábban eddig tartottak volna a csatározások, ám ezúttal harmadszor is asztalhoz kellett lépnünk, ahol már jelentősen megmutatkoztak a fáradtság jelei. Rajtam is, pedig a második csatában talán nekem volt a legkevésbé kimerítőbb dolgom. Patival sorsoltak össze, ez jó hír abból a szempontból, hogy a döntőbe magyarok jutottak be, viszont rossz hír, hogy ha már kijöttünk ilyen messzire, akkor már inkább játszottunk volna a harmadikat is osztrákokkal.

Iyanden Craftworld Eldarokkal kellett hát megküzdenem a végső győzelemért, ám ennek kimeneteléhez, leírásához át is adnám a szót / betűt, az említett sereg vezérének, Patinak, akit én az ötödik helyett a második helyre sorolnék, mert egy labanctól sem kapott ki! Gratulálok Zoli! Szép volt!

Pati:

No, úgy döntöttem, mint jó elda kalózherceg, papírra vetem saját tapasztalataimat is :)

Egyfelől maxi riszpekt a söfőrünknek, aki simán letekerte a 9-10 óra vezetést, másfelől példaértékű nyugalommal tűrte a sok umleitungot (direktbe kis U-val)! Egy a lényeg, egy Suzuki mindent kibír, sőt élvezi is :)

A kijutás nem volt zavartalan, Grazban volt egy kis bóklászás mire megtaláltuk a szállást, de még ezt is ki lehetett bírni. Ami betette a kiskaput, az a 3 nap konstans őszi eső volt, amit a déli mediterrán vidékekhez szokott szervezetem nem igazán tolerált -kicsit még az átlagnál is morgósabb lettem. Sebaj, ez csak tetőzni látszott, amikor a 4 fő részére igen szűkös kis szobánkat megkaptuk -bár végülis az első este elment városnézéssel és wiener snitzel evéssel - apropó, az első étteremben ahová bementünk, egy magyar csaj volt a pultos - és persze karácsonyi vásárban forraltborozással telt. Kellemes kikapcsolódás volt a sok itthoni mókuskerék után, és ráhangolódhattunk a másnapi versenyre. ezen nagyot dobott szállodai szobába visszatérés utáni közös figura nézegetés, csomagolgatás.

Én kifejezetten jó alvó vagyok, de amikor az egyik (megnevezni nem kívánt) szoba- és harcostársunkat megszállta egy démon, az azért lesokkolt. Ébredtem már kellemesebben is! ;)

No, és hát a verseny napja.

Átlagos, ólmosan szürke reggel volt, hideg esővel. Négy magyar indult neki a nagy megmérettetésnek -és rendesen mglepődtünk, amikor láttuk, hogy azért a labancok elég lazára vették a figurát, és a véres szájú pówergémerkedés helyett szinte egy baráti összejövetelnek lehettünk a részesei! Ez egyfelől kellemes csalódás volt, másfelől azért a szervezők kicsit komolyabban is vehették volna a dolgot -verseny előtti kommunikáció, szálláskeresés, stb. A terepek tényleg fantasztikusak voltak, azt leszámítva, hogy egyik sem volt mérethelyes, sőt, volt ami kifejezetten kicsi volt.

A sereglistákat is rugalmasan kezelték, az utolsó pillanatban az egyik játékos lecserélte az eldáit Squatokra -űrtörpék, tiszta kabaré -némi proxyval. Hát, ez szerintem nem versenyre való magatartás, de ott egye meg a fene, megpödörtük huszáros bajuszunkat, és rohamra indultunk! :)

A seregem két Vampireben szállított Wraithguard formációból állt, 2x3 Nightnpinner, és két formációnyi tank (3 Falcon, 2 Firestorm), egy Guardian formáció, Wraithguarddal és Support Weaponnal megerősítve. Ezek mellé Phoenix Bomberek és egy War Walker csapat jött még. Elég Air Assault és légierő központú sereg volt, és ez a stílus nem nagyon tetszett a helyieknek :)

Csataleírások: 

Első ellenfelem egy idősebb német úr volt -Codex Space Marine sereggel. Alap tacticalok jöttek szembe 2x 4 Assault Marine, 2x5 Land Speeder, 3x4 Predator és 3x4 Whirlwind körítéssel. Összesen két légvédelmet, hozott, légierőt meg ennyit se. Amikor felraktam a seregem kétharmadát tartalékba és repülőbe, már elkezdett izzadni -ami őszinte utálattá változott, miután elolvasta mit tudnak a Wraithguardok. :) A fiúk berepültek, és mindent, de mindent ledaráltak, amit csak elértek.

Az első játéknál elég rutintalan voltam még a szabályokkal -de később belejöttem. Az ellenfelem türelmes tanítómester volt, olyannyira, hogy a végén simán legyőztem, csak egy-két egységét hagyva fent az asztalon! Gyönyörű pillanat volt amikor a közelharc specialista Assault Marineok egy szerencsés dobás után rohamból felkoncolták saját magukat a skimmer elda tüzérségen! :)

Sima győzelem a zsebben, a srácok is nyertek, megnyugodtam, van itt mit keresnünk (a játékos egyébként 3. lett összesítettben). :)

Az első játékot elég ráérősen, már a menetrendhez képest késésben kezdtük, és a csata után egy röpke 3 órás szünet, ebéd, és kedélyes beszélgetés következett. Na, itt már kezdett feszélyezni a dolog, hogy itt aztán mindenki ráér, csak mi magyarok akarunk játszani. Ennek meg is lett az eredménye ,az utolsó csatát este 10kor fejeztük be, miután az osztrákok elköszöntek és elrohantak -mi meg csak lestünk, hogy ez milyen szimpatikus lépés volt a részükről. No mindegy.

A második ellenfelem egy klasszikus ork horda volt, 3 ‘uge formáció, Stormboyok Landával, és egy Gargant. Ezek mellett két kisebb formáció Blitz Brigade (4 Skorcha, 4 Bike), és két formáció (3 Flakwagon, 1 Oddboy -Zupagun) jött, kiegészítve egy formáció (3db) Fighta-Bomberrel. Két gyalogos formáció owerwatchban, szemben a Wraithgatemmel. Ellenfelem fő célpontja a tüzérségem volt, betegesen ezekre koncentrált, amíg én a Gargantját (BTS) vettem célba. Ez a csata igazán véresre sikerült, szintén 4 körig tartott, és teljesen kiszívta az agyam. A 4. kör végére a légierő lenyomta a Gargantot, ami a játék felében csak menekült, és kb minden ork meg volt már törve. A Wraithguardok végig dolgoztak, behívták az Avatart, aki felkoncolt egy egész ork formációt! :) Örüm volt nézni, ahogy trancsírozta őket!

A tartalékaimra csak a 4. körben tudtam megdobni a 2+-t, volt amikor az újradobás sem sikerült aktivációkor.. A szerencse végig az ellenfelemnél volt, és nála is maradt. Utolsó körben beért a Guardian formáció, Berántottam egy teljes és egy fél erőn lévő ork bandát közelharcba, és megtörtem őket. Igazán pompásan alakult a csata a végére, kiváló játékossal hozott össze a sors, remélem legközelebb is összesorsolnak vele, hangulatos serege volt.

A végelszámolásnál elnéztünk egy győzelmi pontot, így döntetlenre jött ki a csata -hazafelé úton, csak amikor elmeséltem, hogy mi történt, akkor jöttünk rá, h végülis ez egy győztes csata lett volna nekem -de utólag már késő gondolkodni.. (Ellenfelem így 2. helyezettként zárt).

A 3. csata előtt Commissar Holt volt az első, én pedig a második helyen, így összesorsoltak minket -szerénytelenül mondhatom, hogy magyar döntő volt! :) Sajnos eddigre már eléggé lefáradtunk mindketten, és elég rossz szájízzel kezdtük a meccset -nem esett jól egy másik magyar ellen játszani, mert ennek jó vége nem lehetett!

A Baran Siegemasters egy kőkemény sereg, 4x3 tüzérség, 4x3 légvédelem, 5 formációnyi gyalogos, siegfried tankok, 2 Thunderbolt formáció. Levegőből és szemből sebezhetetlen sereg, bunkerekkel, lövészárkokkal. Kemyén dió volt, és sajnos bele is tört a fogam! Igyekeztem agresszívan kezdeni, de sajnos a kocka ismét ellenem volt.. Commissar Holt a 2. kör elején lelőtte az egyik legerősebb formációmat légvédelemmel, és ekkor elpattant valami a fejemben, picit nekikeseredtem.

A játék végére egy kivéreztetett formációm beidézte az Avatart, és egyszerre 3 IG formációt is közelharcba rántottam -nagyon kevés kellett csak, hogy a vereségből egy kicsit szépíteni tudjak! Persze a kocka nem kedvezett, így végül nem jött be ez a húzás. Epikus csata volt, visszatért a hitem az eldákban, és persze ez csak az Avatarnak köszönhettem -egyik kedvenc egységem lett a játékban, komoly pszichológiai tényező. :)

Sima győzelem a Barannak, ellenfelem megnynerte a tornát, én pedig 5. helyen zártam -egy magyartól kikapni csak más volt azért, mert minden labancot megvertem, aki csak szembejött, így nem maradtam szégyenben :)

Aznap este kimerülten beültünk a Mekibe, némi éjszakai eltévedés után -ami tele volt gyerekeiket sétáltató, ünneplőbe öltözött (rövidszárú kantáros bőrgatya -van még ilyen kretén nemzeti viselete bárkinek? :D) osztrákokkal. Elég durva élmény volt. Aznap este nem volt démonidézés, aludtunk mint a bunda.

Másnap hazafelé mindenhol terelésbe futottunk, a kitáblázatlan osztrák főutaknak hála majdnem eltévedtünk, 70km-t kb 2,5 óra alatt tettünk meg. GPS nélkül senki, de senki ne induljon Ausztriába, kivéve ha szeret eltévedni. A sofőrünk ismét odatette magát, és biztonságba hazarepített minket -innen is hála neki!

Le a kalappal a magyar csapat előtt, a kuruc vér legyőzte a sógorokat (mint általában)! Büszke vagyok rátok fiúk! :)

Leaxe beszámolója BummDAkka ork hadúr neveben:

Első csata: Böhöm csatapáncélos mariska fijúk. Gyakááááás!!!
(eredmény: az űrgárditák csúnyán megjárták. Több mint 2000 pontot veszítettek a 3000-ből)

Második csata: Kis szakállas mitugrálszok vonaton. Gyakáááás! Oii! Ez nem jó bakker! Adjatok nekik!(Eredmény: kiizzadt döntetlen a squat-ok ellen. A csata mélypontja az volt amikor az érkező landa kritikus találatot kapott az utolsó ép légvédelemtől és lezuhant teljes rakományával. Ez -450 pont...)

Harmadik csata: Böhöm sárga csatapáncélos mariska fijúk. Gyakááááás!!! Oii! Ez nem jó bakker! Hova tűnt mindenki.
(Eredmény: megalázó vereség az imperial fist csapat ellen. Utálom a whirlwindeket...)

 

--------------------------------------------

Ha bármilyen észrevételetek, véleményetek van, látogassatok el az Epices fórumba!

http://inkvizitor.hu/index.php/forum/viewthread/94/

A három nap során készült képek Leaxe-től:

http://s299.photobucket.com/user/brx-photo/library/epic40k/GRAZ

A versenyről készült képek a szervezőtől (Daniel):

http://s1311.photobucket.com/user/9Dan9/library/Epic%20Winteroffensive%202013%20Raaba?sort=3&page=1

Címkék: battlereport Kulfold winteroffensive

A bejegyzés trackback címe:

http://epichq.blog.hu/api/trackback/id/tr275657956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

janos900 2013.11.26. 21:18:19

Gratula, szép volt srácok! :D

Ghulk 2013.11.26. 22:29:14

Ez az fiúk:-) tartani ezt a trendet legkõzelebb is:-)

Petrow 2013.11.27. 13:04:04

Gratula, és köszönjük a beszámolót.

Tilinger Ádám 2013.12.03. 11:06:51

Gratulálok én is.

Végre van itt is valami rendezvény, erre nem tudok róla! Szívesen beugrottam volna nézőnek, élőben is látni epic-et.